Jogszabályi háttér
Hivatkozott jogszabályok
A rendszer az alábbi jogszabályokra épül vagy hivatkozik. A mutatóknál a vonatkozó jogszabály a Tudásbázis-lapon, a „Jogszabályi háttér” szakaszban is megjelenik.
A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről
98/83/EK ivóvíz-irányelv
Meghatározza az emberi fogyasztásra szánt (ivó)víz minőségi követelményeit: a mikrobiológiai és kémiai paramétereket és azok határértékeit (pl. E. coli és coliform baktériumok, nitrát, ólom, arzén), továbbá az indikátor-paramétereket, valamint a rendszeres ellenőrzés és mintavétel rendjét. „Megfelelő” az a minta, amely minden vizsgált paraméterre a határértéken belül van.
Az irányelvet az átdolgozott (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2020. december 16.) váltotta fel; a 98/83/EK 2023. január 13-tól hatályát vesztette. Magyarországon az ivóvíz minőségi követelményeit az ivóvíz minőségéről szóló kormányrendelet ülteti át (eredetileg a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, az átdolgozott uniós irányelvnek megfelelően frissített hatályos szabályozással).
2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról
Vksztv. — 2011. évi CCIX. törvény
A víziközmű-szolgáltatás (közüzemi ivóvíz-ellátás, valamint szennyvízelvezetés és -tisztítás) jogi kerete: a szolgáltatók működésének, az ellátásbiztonságnak, a díjképzésnek és a fogyasztóvédelemnek a szabályai, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felügyeleti, adatgyűjtési és módszertani hatásköre.
A MEKH e törvény alapján gyűjt hatósági adatot és végez fogyasztói elégedettségmérést. A benchmarking-rendszer ehhez a metodikához illeszkedik (nem duplikálja a hatósági adatgyűjtést).
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteiről
Víz-keretirányelv — 2000/60/EK
A vizek (felszíni és felszín alatti) integrált, vízgyűjtő-szintű védelmének kerete. Célja a vizek „jó állapotának” elérése; a felszín alatti víztestekre külön a jó mennyiségi (a kivétel ne haladja meg a hosszú távú utánpótlódást) és jó kémiai állapot követelményét írja elő, valamint a tartós, emelkedő szennyezési trendek megfordítását.
Magyarországon a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek (vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés) ültetik át. A talajvízszint-trend (Sen's slope) a jó mennyiségi állapot egyik gyakorlati jelzője.
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről
Felszín alatti vizek irányelve — 2006/118/EK
A víz-keretirányelv leányirányelve: uniós minőségi előírásokat határoz meg a felszín alatti vízre, köztük a nitrát 50 mg/l és a növényvédő szerek 0,1 µg/l (összesen 0,5 µg/l) határértékét, és előírja a küszöbértékek tagállami megállapítását, valamint az emelkedő szennyezési trendek azonosítását és megfordítását.
Kapcsolódik a 91/676/EGK Nitrát-irányelvhez (a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem) és az ivóvíz 50 mg/l nitrát-határértékéhez. A nitrát-mutató (GW03) és a kitermelés/utánpótlódás arány (GW04) ehhez illeszkedik.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete — általános adatvédelmi rendelet (GDPR)
GDPR — (EU) 2016/679
A személyes adatok kezelésének uniós szabályozása: a kezelés jogalapja, a célhoz kötöttség és adatminimalizálás, az érintetti jogok (hozzáférés, helyesbítés, törlés), valamint az adatkezelő és az adatfeldolgozó szerepének elkülönítése és elszámoltathatósága.
A rendszerben a szolgáltató az adatkezelő, a Vízipari Holding az adatfeldolgozó; személyes adat elsősorban a felhasználói e-mail. Megvalósítva: teljes audit-nyom, megőrzési és törlési logika, hozzájárulás-kezelés.